PKK Patacsi Művelődési Ház

Patacs község utcáját egy patak hasítja keresztül, melyből egyes vélekedések szerint Patacs a nevét kapta.

Patacs település már az Árpád-korban is létezett. Első konkrét említése 1225-ből való, mikor Bertalan pécsi püspök monostort építtetett Szent Jakab tiszteletére a környéken élő remeték számára, melyek később Boldog Özséb közösségéhez csatlakoztak, akik egy pilisi kolostorban éltek. Így Özséb által alapított pálos rend fontos magva lett a patacsi monostor és a benne élő szerzetesek. 1334-ben a sok háborgatás miatt, Patacsra költöztek le a Jakab-hegyi pálos szerzetesek.

1332-ben történt Patacs fölötti szőlőterület eladásáról szól az első oklevél, amely a mecseki szőlőkultúrát említi. Már ebben az időszakban a Pécs környéki bort országosan a legjobbak közé sorolták.

A török uralom alatt sem néptelenedett el a település, a 19. századig szinte csak magyarok laktak Patacson, majd később kezdtek betelepülni a különböző nemzetiségűek is.

A főúton található a katolikus Szent Márton-templom (akülönleges orgonájával), amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. 1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a hajdani Jakab-hegyi kolostor romjának köveiből.

1930-ban történt nagy változás a település életében, mikor Patacsot egybeolvasztották Magyarüröggel, Mecsekszentkúttal és Rácvárossal – belőlük lett Mecsekalja.

A második világháború alatt ezen a területen működött Pécs repülőtere, amikor az szovjet kézbe került a sérült amerikai bombázók rendszeresen hajtottak végre itt kényszerleszállást.

1954-ben pedig az egész Mecsekalját – köztük Patacsot is – Pécshez csatolták.

Az 1980-as években folyamatosan épülő sorházak következményeként létrejött Újpatacs, a régi falutól délnyugatra. Az 1990-es évek elejétől kezdve robbanásszerűen megindult a családi házas építkezés Patacson és a tőle nyugatabbra fekvő területeken is.

Patacs határában a mai napig elsőrangú szőlőtermő területek fekszenek.

Patacs szülötte Kovács Béla politikus is, akit a huszadik század derekán a szovjet kommunisták letartóztattak, elhurcoltak, börtönre ítéltek nézetei miatt. Idős korában Pécsre visszatérvén itt is hunyt el. Ma általános iskola viseli a nevét, emléktábláját évente koszorúzzák, nemrég egy emlékszobát is átadtak az ő tiszteletére, melyet – előzetes egyeztetés alapján – meg lehet tekinteni.

Helyi lakosok elmondása alapján az 1800-as évek közepén épülhetett a Patacsi Művelődési Ház, közösségi épületnek (20-30 tulajdonossal), melyet az idők folyamán, szükség esetén magtárnak, istállónak is használtak.

Mindig is fontos kulturális-közösségi programokat tartottak a Művelődési Ház épületében. Közös fonó-szerű, később modernebb kézműves foglalkozások, zenés, táncos mulattságok, irodalmi estek és kiállítások színtere volt a múlt századtól napjainkig. A 90-es években a Kispál és a Borz, majd pedig a Hétköznapi Csalódások zenekar próbáltak rendszeresen a padlástérben, késöbb – a mai napig – pedig a Viking együttes. A 2000-es évek elejétől a Művelődési Házat a Patacsi Kulturális Egyesület működtette.

A Patacsi Művelődési Ház 2014-től a Pécsi Kulturális Központ intézményegységeként működik a helyi közösségért és nagy létszámmal a távolabbi, pécsi lakosokat is idevonzva, sok színes és értékes kulturális programmal.

Már több éve a Magyar Művelődési Intézet ASzakkör programjából a többféle (bútorfestés, natúr kozmetika, gyertyaöntés) rendszeres foglalkozás van, hétvégenként pedig kézműves és kreatív szakemberek tartanak különféle workshopot (nemez, bútorfestés stb.) a művelődési házban. Harmatné Horesnyi Mária zenepedagógus heti 2 Kerekítő programot tart a kisgyermekes családok részére. A népszerű, teltházzal működő, Patacsi Péntek program – sokak kérésére – a „Zöld” előadássorozat mellett, új témájú, ingyenes előadássorozattal bővült, amelyben az „Önismeret” a fő irány. Rendszeres, ingyenesen látogatható foglalkozás indult Patacsi Pepecs néven hagyományokra és az ünnepkörre épülő, kreatív-kézműves és már egy Meditációs klub is működik. Patacsi Paradicsom néven permakultúrás-kertészeti klubot is tervezünk. Gyermek angol és logopédia foglalkozás van a kicsit nagyobb gyermekek, illetve örömtánc, aerobik és fúziós jógafoglalkozás, tematikus táncházak, mantra- és mozgásmeditációs estek vannak a mozogni vágyó felnőttek részére. Az ünnepkörhöz igazodva, rendszeres családi programokat is szerveznek a helyi lakosoknak a helyi óvodát és iskolát is bevonva egy-egy programba (Zöld családi napok, Húsvétváró, Gyermeknap, Nyári piknik, Adventi, Mikulás és Karácsonyi program stb.).

 Forrás: internet és a helyi lakosok

 A rendezvényeinken résztvevők tudomásul veszik, hogy a programon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A résztvevők a programon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Pécsi Kulturális Központ intézményegységeinek weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint az intézmény kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.

Munkatársaink